Történet

Pázmány Péter esztergomi érsek 1618-ban saját pénzén vásárolta meg a bécsi Szent Anna templom mellett, az Annagassén álló Kollonich-házat a Pázmáneum számára. Az intézet alapítólevelét 1619. január 10-én írta alá. Megnyitása a Bethlen Gábor elleni háború miatt lehetetlenné vált. 1623. szeptember 20-án újabb alapítólevelet adott ki, melyben a vezetést a Jézus Társaságra bízta. Az alapítást VIII. Orbán pápa 1623. decemberében erősítette meg.

A Collegiumot 1624. május 25-én nyitották meg 16 növendékkel. A ház hamarosan szűknek bizonyult. Ezért Később az érsek az annagasse-i épületet elcserélte a Goldberg-alapítvánnyal egy, a Fleischmarkton álló épületre. Az ezzel szomszédos, Schönlaterngasse 15. szám alatt álló házat, amely korábban a Bursa Liliorum alapítvány tulajdona, a Bécsben tanuló württembergi diákok háza volt, már ezt megelőzően megvásárolta Pázmány. Az átköltözés 1625-ben meg is történt. Pázmány halála előtt körülbelül fél évvel, további 10 000 aranyat és 10 000 tallért tett letétbe a Pázmáneum számára birtokvásárlásra. Pázmány halála után a letét kezelője, Hunica János megvásárolta a bécsi épülettel szomszédos házat, melyet átépítés után egyesítettek a korábbi kollégiummal.

Az új épületet 1670-ben vették birtokba, az alapítóra emlékezve Péter és Pál apostolok ünnepén. Az intézmény jövedelmeit gyarapította a Pázmáneum tulajdonát képező Augarten park melletti kert gyümölcsöseiből származó bevétel is. A Jézus Társasága elleni támadások miatt 1761.november 5-én Barkóczy Ferenc hercegprímás fölmentette a jezsuitákat a kollégium vezetése alól és főegyházmegyés papokat nevezett ki elöljárónak a Pázmáneum élére. A növendékek ez ellen tiltakoztak, ezért a prímás a nagyszombati szemináriumba rendelte őket. 1766. november 3-án indult meg újra az élet az intézetben 36 növendékkel. II. József 1784. márciusában a Pázmáneum növendékeit a pozsonyi szemináriumba rendelte, a házat siketnéma intézetté alakíttatta, alapítványait beolvasztotta a Vallásalapba. 1804 őszén I. Ferenc király rendelkezése folytán a Pázmáneumot ismét megnyitották. A kollégium alapítványait továbbra is az esztergomi érsek kezelte, az elöljárókat is ő nevezte ki az esztergomi főegyházmegye papjai közül.

1899-1900-ban épült fel a Pázmáneum új épülete a Waisenhausgassén (ma: Boltzmanngasse) Széchenyi Miklós rektor (1898-1901) irányítása alatt. 1901. márciusában látogatást tett az intézetben Ferenc József, az esemény emlékét márványtábla őrzi a III. emeleti Díszteremben. Az I. világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a Trianon által megcsonkított nemzet tragédiája sajátos helyzetet teremtett a Pázmáneum számára is.  Külföldi szeminárium lett, a hallgatók több határon túlról nehezen jutottak el Bécsbe. A II. világháborúban, a front közeledtével a bombázások napirendre kerültek, de a Pázmáneum  épületét egy gránáton kívül találat nem érte. Mint egyházi intézmény, a Pázmáneum  a svéd követség által kiállított védlevelet kapott, így nagyobb mértékű orosz megszállás nem következett be. Egy ideig menekültek csoportjai népesítették be az épületet. Növendékek, menekültek, Magyarországról átutazóban lévő gyermekek, kitelepített magyarországi svábok is érkeztek. 1945 májusában minden idegen elhagyta az intézetet, így a pázmániták újra teljesen birtokba vehették a kollégiumot. A háború következtében – Istennek legyen hála – csak a tetőzet és a nyílászárok rongálódtak meg.1953-ban a Szentszék ideiglenesen a bécsi érsek felügyelete alá rendelte a Pázmáneumot, amelynek 1963-ig – akkor végzett az utolsó évfolyam – összesen közel 9000 növendékét szentelték pappá.

1971. október 23-án érkezett Mindszenty bíboros prímás a Pázmáneumba, ahol élete utolsó éveit töltötte. Innen indultak ki lelkipásztori látogatásai, amelyeket fáradhatatlanul folytatott egészen addig, amíg súlyos betegen tért vissza Dél-Amerikából. Mindszentyt többször is meglátogatta a Pázmáneumban König bíboros, Opilio Rossi apostoli nuncius és Habsburg Ottó is. 1975 áprilisának végén egy hosszú dél-amerikai lelkipásztori útról már gyengén és betegen tért vissza. A repülőn – ugyan lázas volt – további útjairól beszélt. Franciaországba és Skandináviába tervezett utazni májusban. Életmentő műtétre az Irgalmasok bécsi kórházába szállították, ahol május 6-án 14.15 perckor visszaadta nemes lelkét Teremtőjének.

A Pázmáneum a magyar katolikus egyház önálló alapítványa, egyházjogilag az esztergomi-budapesti érsek fennhatósága alá tartozik. 2001. december 29-én Sodano bíboros határozatával a Vatikán ismét visszaadta a joghatóságot a magyar prímásnak, az esztergom-budapesti érseknek. Jelenleg, mint tanulmányi és vendégház működik.