Kápolna

Az épület nyugati, utcai szárnyán a III. és IV. emeleten helyezkedik el a kápolna. A kornak megfelelően szecessziós és historizáló stílusban díszítették az egyszerű téglalap alaprajzú, oldalfolyosó nélküli két padtömbbel, oltárral, szószékkel, karzattal rendelkező, kazettás famennyezetes kápolnát, amelybe a fény keletről négy nagy és egy kis kör alakú ólomüvegablakon át árad be.

A kápolna titulusa Jézus Szentséges Szíve, amelyre a papképzéshez fűződő szoros kapcsolaton túl, jó okot adott, hogy 1900-ra XIII. Leó pápa Jézus szíve-évet hirdetett. A vízszintesen kettéosztott szentélyfal felső részében, a középen magas trónuson ülő Magyarok Nagyasszonya látható előtte jobbról a koronáját felajánló Szent István király, Imre herceg és Szent László, balról Szent Erzsébet, Gellért és Margit térdel. A trón alatt felirat: „Patrona Hungariae ora pro nobis!” – Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk! A felső sarkokban a magyar címerből vett hármas halmon álló kettős kereszt és az alapító Pázmány Péter címerképe, a három strucctoll látható. Az alsó képen, amely mintegy uralja az oltár terét és a kápolnát, a szívét mutató Krisztus arany fénysugárban lebegő alakja látható, a kínszenvedés eszközeit tartó angyalok körében. A képen átkígyózik a mondatszalag: „0 cor amoris victima caeli perenne gaudium – discite a me quia mitis sum et humilis corde – mortalium solatium mortalium spes ultima” – Ó szerető szív, mennyei áldozat, örök örvendezés – tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű – halandóknak enyhülés, halandóknak utolsó remény. A jelenést két oldalról egy-egy román oszlop határolja, amelyek másik oldalán balról Gonzaga Szent Alajos jezsuita szerzetes, jobbról Alacoque Szent Margit vizitációs nővér térdepel. Mindketten nagyban hozzájárultak a Jézus Szíve-kultusz újkori tiszteletéhez és elterjesztéséhez. A hagyomány szerint az alsó kép egyes angyalai és a felső kép kis gyermek angyalai a Széchényi család tagjainak arcvonásait viselik. A freskó készítője – a jobb alsó sarokban látható szignó szerint – Angyalffy Erzsébet festőnő, aki 1861-ben született Pécsett, 1877-78-ban, és 1881-82-ben a budapesti országos mintarajziskola és tanárképző intézetben Székely Bertalan, majd évre Lotz Károly növendéke volt.

A kápolna karzata oratóriumként működik. Itt áll az a rokokó oltár, amely a régi Pazmaneum kápolnájának főoltára volt, s amelyet a levéltári adatok szerint Seredy Bálint a Pazmaneum háziorvosa a kollégium iránt érzett hálájából saját költségén állíttatott az intézménynek 1773-ban. A rózsaszín márványozású oltárfelépítményt két oldalról egy-egy kompozit fejezetes oszlop határolja, felül magas, ívelt koronázópárkány zárja le. Aranyozott fafaragványai, az oltárkép kerete, és a menzán álló két ereklyetartó jó kvalitású rokokó munka. Az oltár képe a Havas Boldogasszonyt ábrázolja, a római Santa Maria Maggiore kegyképe nyomán. A szintén az eredeti bútorzathoz tartozó tabernákulum a II. vatikáni zsinat szellenében történt átrendezés után (1980) sokáig a baloldali sarokban volt, középen pedig a papi sedes. 2011-ben az eredeti állapotot visszaállítottuk, azaz a tabernákulumot középre helyeztük, természetesen a szembemiséző oltár meghagyásával.